Csajok Magazin

Süss fel nap…

A hosszú, hideg és borongós tél után ki ne várná a langyos tavaszi napsugarakat, és sokan horgásszuk elő tudatalattinkból a régi gyermekdalt. Az alábbiakban áttekinthetjük a napsugárzás szervezetünkre gyakorolt hatásait, hogy áldásos hatásait előnyünkre fordíthassuk, míg káros hatásaitól megvédhessük magunkat.

A napsugárzásról általában
A nap sokféle sugarat bocsát ki: kozmikus, gamma, röntgensugarakat, ultraibolya (UV), látható fény és infravörös sugarakat (IR), valamint rádióhullámokat. A számunkra legfontosabb sugárzástartományon belül az infravörös sugárzás szemmel nem érzékelhető, elsősorban hőhatása fontos, ez adja a napsugárzás melegét. Létét ún. infravörös (hő)kamerákkal lehet kimutatni. Az emberi szemmel látható fény önmagában is egy összetett sugárzás, több hullámhosszúságú (színű) fényből áll. Összességében „meleg fehérnek” látjuk a szivárvány 7 színét egyesítő látható napfénysugárzást. A látható fény legrövidebb hullámhosszú színe, az ibolya (viola) utáni sugárzástartomány a szemünk számára már nem érzékelhető, ún. ultraibolya (ibolyán túli, UV) sugárzás. Sejtjeinkre gyakorolt hatás szempontjából az UV sugárzás sem egységes, ezért ezt a tartományt is tovább osztották UVA (A1 és A2), UVB és UVC sugártartományra.

A nap sugárzásának egyes összetevői különböző mértékben nyelődnek el a légkörben, például radioaktív-ionizáló sugarai és UVC tartománya gyakorlatilag nem érik el a földfelszínt.  A számunkra biológiailag fontos infravörös, látható fény és UV sugarak légkörön keresztüli átjutása függ a földrajzi helytől, évszaktól, napszaktól, aktuális időjárási körülményektől egyaránt. A földfelszínt elérő napsugárzás mennyisége függ a sugárzás beesési szögétől. Minél merőlegesebben esik a napfény a földfelszínre, annál nagyobb hányada éri el azt. A beesési szög az évszakok közül nyáron, a napszakok közül pedig a déli órákban leginkább merőleges. Érvényes tehát az a régi megfigyelés, hogy ha az árnyékunk rövidebb, mint mi magunk, könnyen leéghetünk. Felhős időben is le lehet égni, mivel a felhők könnyebben áteresztik az UV sugarak jelentős hányadát, mint az infravörös és látható fényt. Hasonlóan a földfelszínt elérő infravörös (hő-) sugárzás téli időszakban alacsony, de ez nem jár együtt az UV sugárzás hasonló arányú csökkenésével. A hegyekben, a nagyon alacsony hőmérséklet ellenére is fokozott veszély áll fenn. A légkör szűrő hatása a magassággal párhuzamosan fokozatosan csökken, a felszínt elérő UVB sugarak mennyisége, 300 méterenként 4%-kal növekszik. Ezen felül a hó visszatükröződése is jelentősen megnöveli az UV terhelés mértékét (a hó UV visszatükröző képessége 30-80%). Hasonló visszatükröző hatása van a vízfelszínnek (5-90%), az összefüggő homokfelületnek (5-25%), a fehér-sziklás területeknek is. A bőrt érő UV sugarak 30-50%-át a légkör molekulái szórják szét, emiatt lehet árnyékban, úgynevezett ún. szórt fényben is leégni.

A napfény hatása szervezetünkre
A napfény biológiai hatása összetett. Mindenki által ismert a fény hangulati állapotunkat befolyásoló szerepe, ennek biológiai alapjait (endorfinok) jelenleg is kutatják. A napos órák csökkent számának egyértelmű összefüggése van egyes földrajzi területeken észlelhető magasabb depressziós betegszámmal. Szintén közismert az UV fény szerepe a D-vitamin képződésében: e vitamin előanyagaiból a bőrben alakul át hatásos D-vitaminná. A D-vitamin szerepe a csontozat egészséges fejlődésében közismert. Újabb kutatások azt mutatják, hogy szervezetünk daganatmegelőző működésében is alapvető fontosságú e vitamin. A D-vitamin képződéséhez elsősorban az UVB sugárzásra van szükség, az UVA sugarak ezt a folyamatot inkább gátolják! Következésképp a főképp UVA sugarakat tartalmazó szoláriumok nem segítik a biológiai D-vitamin képzést.

Az UV sugárzás emberi bőrre gyakorolt hatása is többrétű. Az UVA hatására a festéktermelő sejtekből (melanocyták) festékanyag (melanin) vándorol a hámsejtekbe, ez okozza az azonnali úgynevezett „direkt” barnaságot. A napnak kitett bőrterületen, bőrtípusunktól függő mértékben, néhány percen, órán belül megjelenik a barnás szín. Az UVA eme „gyorsbarnító” hatását használják fel a szoláriumokban. A direkt, UVA okozta barnaság azonban gyorsan elillan, mert csak a hámot érinti közvetlenül. Biológiai szempontból a melanin festékanyag sem egységes, két fajtáját különböztetjük meg. Az ún. eumelanin barna színű, az UV fény egy részének elnyelésével védő hatást fejt ki. Az igen fehér bőrű, ún. I bőrtípusú emberek bőrében eumelanin helyett ún. feomelanin képződik, mely világosabb sárgásbarna színű, UV elnyelő képessége minimális, UV fény hatására gyulladáskeltő molekulákra bomlik. Az UVB sugárzás gyulladást (bőrpírt) okoz, amiből napokkal később másodlagos barnaság alakul ki. Az UVB által előidézett barnaság hosszú ideig megmarad, hasonlóan az égések utáni barnás bőrelszíneződéshez. Napégés után ilyen módon alakul ki a jellegzetes barnás foltos elszíneződést például a vállon.

A negatív bőrhatások az A és B UV-tartományt illetően kicsit eltérnek. Az UVB csak a bőr felsőbb rétegéig jut el. Ez a tartomány a felelős a napégésért: a napozás után egy-két órával jelentkező bőrpírért, ami tulajdonképpen egy gyulladásos folyamat eredménye. Ha jóval többet tartózkodtunk a napon a kelleténél, akkor e gyulladás eredményeként hámlás, hólyagok, akár mély sebek, később maradandó festékfoltok „szeplők” sőt hegek is kialakulhatnak. Az UVA sugárzás negatív hatásai csak évek múlva jelentkeznek. Ez a tartomány károsítja azokat a kötőszöveti rostokat, melyek a bőr rugalmasságáért felelősek, ezáltal gyorsabb bőröregedést okoznak. A daganatkeltő hatásért korábban csak az UVB sugárzást tették felelőssé, DNS károsító hatása révén. Az újabb vizsgálatok szerint az UVA sugárzásnak is van szerepe a bőrdaganatok kialakulásában, ezért nem teljesen veszélytelenek a szoláriumok. A festéksejt eredetű bőrdaganaton (melanoma) kívül az UV sugárzás lényeges szerepet játszik a melanománál sokkal gyakoribb hám eredetű bőrdaganatok (basalioma) kialakulásában is. Fontos tudni, hogy a bőrünket ért káros UV-hatások életünk során összeadódnak!

Forrás: Hungária Med-M Kft.

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top