Csajok Magazin

Leszel a feleségem?

Vajon hogyan zajlott régen a lánykérés? Valóban annyival romantikusabb volt-e a Nagy Kérdés feltevése? És miért fontos egyáltalán, hogy az legyen?

Hová lett a romantika?
Ma már sajnos egyre ritkább és egyre későbbre tolódik ki a lánykérés, sokszor már évek óta együtt élnek a párok, s akár már gyermekük is van, mikor végre úgy döntenek, ideje lenne hivatalossá is tenni a kapcsolatot. Így a romantika persze jókora csorbát szenved, elvégre valahogy nem arról álmodik az ember lánya, hogy kedvese a meccs két félidője közt egyszer csak közli, „drágám, elmarad holnap egy tárgyalásom, elugorhatnánk megcsináltatni végre a házassági papírokat”. Ó, régi szép idők, háztűznézők és jegykendők! Nos, valójában a múlt századok lánykérései aztán mindenfélék voltak, csak épp romantikusok nem…

Szeretem a hozományodat!

Először is a „föld a földdel” házasodott, tehát az esetek nagy részében érzelmi kötelékekről nemigen volt szó, sőt, még szabad döntésről sem – a szülők jelölték ki, kit is kívánnak gyermekük jövendőbelijéül. Persze komoly szertartásokkal körítve zajlott egy-egy lánykérés, ám ennek vajmi kevés volt a leányzó elbűvölésének szándékához – leginkább az anyagi javak megszerzéséről szólt. A kiszemelt lány megkérését legtöbbször nem is maga a vőlegény, hanem családja vagy egy felkért szószóló intézte a megszokott hagyományok alapján. Nézzünk közülük néhány igazán érdekeset!

Valódi üzleti tárgyalás volt a lánykérés
Maga a lánykérés csintalan „ködösítéssel” kezdődött, vagyis a kérő képviselői nem jelentették be előre szándékukat, hanem valami ürüggyel látogatták meg a házat. Ám már az úton olyan verseket-dalokat gajdoltak, amelyek egyértelműsítették, hogy mire megy ki a játék. Ha egy csoport Ádám és Éva történetét énekelte vagy a Vőfélykönyvből idézgetett, nyilvánvaló volt, hogy bizony igazából nem az eladó állatok miatt közelítenek az adott házhoz. Eztán a szószóló előadta a kérő érdemeit, a lehető legszínesebben ecsetelve azokat – s amelyeknek középpontja a legény anyagi hátterének taglalása volt. Majd valódi üzleti tárgyalás kezdődött az apa és a szószóló között: a hozományon való alkudozás akár komoly vitába is torkollhatott, nemegyszer egy életre megharagudott egymásra az apa és a kínálkozó após, akiből persze így mégsem lett após.

Ha nem mondom, mutatom!
Ha sikerült megegyezni, a szülők megtudakolták a lánytól, van-e kedve a házassághoz – ám ez legtöbbször csupán formalitás volt, hiszen ha már az apa megegyezett, a lány nemigen mert nemet mondani. A választ sokszor nem is szavakkal fejezték ki: pl. ha a leány is ivott a poharából, az „igen”-t jelentett, vagy ha a kérő pitvarba akasztott szűrét a lány kitette az eresz alá, az „nem”-et (Innen ered a „kiteszi a szűrét” szófordulat). Ha a lány igent mondott, eztán a két jegyes elkezdhette megismerni egymást. A lány és családja elment a fiú családjához (a lány ment háztűznézőbe, nem a fiú!), hogy lássa, hol fog ezentúl élni, és már szabad volt együtt sétálniuk, beszélgetniük, naponta találkozniuk is.

Sportot űzni a romantikából
Persze, a romantika akár abban is lehet, hogy két, egymás számára szinte vadidegen ember készül összekötni az életét, s kezdi egymás tapogatózó megismerését. A lánykérés valódi romantikája azonban épp akkor született meg, amikor már a szülői hatalom eltűnt, s a megkérés nem az apához, hanem a lányhoz címződött. Eleinte a gyertyafényes vacsora kerete volt a megszokott alkalom, később ez tovább fokozódott, szinte sportot űztek belőle, hogyan lehet minél romantikusabb a Nagy Pillanat: jöttek a süteményekbe rejtett karikagyűrűk, közönség előtti nagy letérdeplések, égen úszó transzparensek, ejtőernyős kézkérések. Szegény pasik vakarhatták a fejüket, hogyan keljenek versenyre a romantikus filmekben látott nagy jelenetekkel.

Egy nő álmait beteljesíteni
Bár ma már valóban sokszor a praktikumok mentén szerveződve hangzik el a nagy kérdés, szerencsére még most is rengeteg férfi gondolja úgy, hogy romantikus köntösbe öltöztetve teszi fel a kérdést. Egy nő számára pedig mi is lehetne meghatóbb, mint hogy kedvese képes szervezkedni, időt-energiát belefektetni abba, hogy a Nagy Pillanat valóban mindig emlékezetes Nagy Pillanat maradjon. Tulajdonképpen ez a jelentősége az egész romantika-körítésnek: annak kifejezése a férfi részéről, hogy ismeri választottja álmait, és igyekszik azt a lehető legjobban beteljesíteni, boldoggá és elégedetté tenni a másikat. Hiszen erről szól majd a házasság is.

Forrás: www.novagyok.hu

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Scroll to Top