Télen több tényező is megviseli az emberek bőrét: a kinti hideg és a benti meleg nagy hőmérsékleti ingadozása; a fűtött szoba levegőjének és a téli hideg levegő alacsony páratartalmának köszönhető szárító hatása; valamint az a tény, hogy nyolc celsius fok alatt a bőr természetes védőtakarója már nem képes normális mértékben újratermelődni. Különösen a száraz, érzékeny bőrűek szenvednek ilyenkor, a testrészek közül pedig leginkább az arc van kitéve az időjárás viszontagságainak – a kezeket legalább megvédi a kesztyű, persze, ha nem restelljük felhúzni őket.Télen tehát már az előbbiekben felsoroltak miatt is sokan panaszkodhatnak a bőrük állapotára, s akkor még nem említettük a naponkénti szappanozás, a feleslegesen használt peelingek káros hatásait. Summa summarum: tartós hidegben a bőr csúnyán kiszáradhat, és különösen érzékennyé válhat sok kozmetikummal szemben.
A környezeti szárazságtól a bőr víztartalmában keletkezik deficit. Ez egyrészt megfelelő kozmetikumok használatával, másrészt a belterek levegőjének kezelésével kezelhető és/vagy előzhető meg.
Először is, a hideg hónapokban érdemes olyan tisztálkodó szerekre áttérni, amelyek mentesek az erősen szárító Natrium-laurylsulfat mosóaktív, habzó anyagtól.
Szintén fontos szem előtt tartani, hogy mivel télen a zsírfélékből (faggyú, szaruzsír, verejték) kevesebb termelődik a szokásosnál, a nyáron olajosan fénylő bőr állapota rendszerint normalizálódik, a „normális” és szárazabb bőr azonban zsírosabb krémet kíván. A téli hidegtől és a széltől a telített zsírokban gazdag olajok, s viaszok képesek megvédeni a bőrt – ezeket érdemes még azelőtt magunkra kenni, hogy kimennénk a szabadba.
A már kiszáradt bőrt este, lefekvés előtt hidratáljuk – különösen fontos ez az amúgy is igénybe vett kezeink esetében, amelyeket a hideg még jobban megvisel. Mosogatás után, s éjszakára mindenképp krémezzük be őket. Fontos azonban, hogy nappal jobb elkerülni a magas víztartalmú krémek használatát, sőt, fagyos időben ezeket egyenesen tilos használni. A téli sportok szerelmeseinek erre feltétlenül gondolniuk kell, s természetesen a fényvédelemről sem szabad megfeledkezniük.
A hidegben lassabbá válik a bőr megújulása, ezért a téli hónapokban előtérbe kerülnek a bőr vérkeringését fokozó, meleget adó kezelések, pakolások is. A hideg lábak is erőre kapnak egy meleg lábfürdő, lábmasszázs után. A meleg fürdő szárító hatását kivédhetjük, ha olajat, tejszínt vagy vérpezsdítő aromaolajakat (rozmaring, gyömbér, fahéj – pár csepp oldószerben oldva) keverünk a vízbe.
Nagyon tanácsos programba iktatni az immunrendszert erősítő, a bőrt edző, méregtelenítő szaunázásokat is. Ha a szaunában hígított borsmenta vagy eukaliptusz illóolajat párologtatunk (töményen nem szabad a kőre önteni, csak pár cseppet vízzel keverve) a meghűléses betegségek ellen is felvértezhetjük magunkat.
Házi arcpakoláshoz kiválóan hasznosítható a friss ananász, a sárgarépa leve, az összenyomott banán, az avokádó vagy a tojássárgája. Ezek valamelyikét cseppnyi mézzel, tehéntúróval, pár csepp növényi olajjal keverjük pépessé és kenjük fel a gőzzel bemelegített arcra. A pakolások ideje alatt le kell feküdni. A hatóidő általában 20-30 perc.
Bőrünk állapota a belterek levegőminőségétől is függ, amit mi is befolyásolhatunk. Ideális esetben 40-60% a szoba levegőjének páratartalma, amit fűtési szezonban csak növényekkel és párologtatókkal lehet biztosítani. Ne felejtsük azonban el, hogy a baktériumok szaporodását megakadályozandó a vizes edényeket rendszeres tisztítani kell. Éjszakára, ha módunkban áll, kapcsoljuk le a fűtést a hálószobában – ne legyen 18-20 C foknál melegebb.
<$908$>A kisbabák és a gyerekek bőrére különösen vigyázni kell. Bőrük sokkal érzékenyebben reagál az alacsony hőmérsékletre, mint a felnőtteké. Gyorsan kivörösödik, sebessé is válhat. Séták alkalmával zsíros krémmel kell védeni a hidegtől, a széltől.Szeles, hideg időben az ajkak nagyon vékony bőre is védelemre szorul. Tartós használatra a természetes növényi olajokat, viaszokat (méhviasz, jojobaolaj, mandulaolaj, argánfaolaj, sheavaj) tartalmazó készítmények ajánlhatóak.
