A jó memória nem feltétlenül szerencse kérdése, ha törődsz vele, meg tudod jegyezni. Legtöbbször azért nem jegyzünk meg dolgokat, mert túl van terhelve az agyunk, fáradtak, stresszesek vagyunk, és nem figyelünk oda igazán. Amit pedig nem jegyzünk meg, arra emlékezni sem tudunk. A jó emlékezetnek a lényege, hogy agyunkat formában tartsuk különböző gyakorlatokkal, lényegében az agyunk is edzést kíván a megbízható teljesítmény érdekében.
1. Így jegyezz meg neveket
Mivel bemutatkozáskor mindenki a saját nevére koncentrál, már ekkor gondot okoz a másik nevének megjegyzése. Bemutatkozásnál tehát tudatosan figyelj oda az illető nevére. Inkább kérdezz vissza, hogy jól értetted-e – ilyenkor még nem kínos –, majd gyorsan ismételd meg magadban többször a nevet, ugyanis ismétléssel vésődnek be az új információk az agyba. Ezt követően gondolatban társítsd valamihez a hangzása, a jelentése vagy valamilyen értelmes szóhoz való hasonlóság alapján.
2. Megtettem – vagy csak akartam?
Nem tudjuk megkülönböztetni, hogy valaminek a megtételét csak terveztük, vagy valóban végre is hajtottuk. Az ilyen megcsúszások tekintélyes része kiküszöbölhető, ha sikerül valahogy a figyelmünket bevonni. Ha sokszor fordul elő, hogy az irodában égve felejted a villanyt, nem kapcsolod be a riasztót vagy az üzenetrögzítőt, célszerű egy „zárólistát” készíteni, és a kijáratra rögzíteni, valahogy így: ablak, üzenetrögzítő, riasztó, így kifelé menet minden pontot felidézel egy pillanatra.
3. Már megint nem találom…
A szétszórtság, azaz a figyelem elkalandozása az egyik oka annak, hogy nem találjuk a gyakran használt tárgyainkat. Ha az a típus vagy, aki folyton keresgéli a tárgyait, akkor nálad a memóriazavar hátterében a figyelmetlenség áll.
Törekedj a jelenlétre minden pillanatban, vagyis próbálj meg mindig arra koncentrálni, amit éppen teszel. Megkönnyíti az odafigyelést, ha egy belső monológgal követed a cselekvéseidet: „Most beteszem a kulcsomat a táskámba.” Ezzel a módszerrel jól fejleszthető a figyelem fenntartása. Tovább javítható a figyelem az érzékszervek bevonásával is. Ha megcsörgeted a kulcsot, mielőtt elteszed táskád valamelyik rejtett zsebébe, ahol vélhetően nem fogsz egyhamar rátalálni, akkor a hallás bevonásával már esélyesebb, hogy megjegyzed, hova is tetted.
4. A tartós stressz károsítja a memóriát
A memória legnagyobb ellensége a stressz, részben azért, mert maga a stresszhelyzet tölti ki a figyelmünket. És mivel csak azt tudjuk megjegyezni, amire képesek vagyunk odafigyelni, stresszes időszakban egyre feledékenyebbé válunk. Memóriajavítás szempontjából azok a meditációs módszerek előnyösek, amelyek lecsendesítik a gondolkodás turbulenciáját és javítják a figyelem koncentrációját.
5. Ha fáradt vagy, nehezebben emlékszel
Ha nem pihensz eleget, akkor előbb-utóbb tapasztalni fogod magadon a feledékenység tüneteit. A pihenés és a megfelelő mennyiségű alvás elengedhetetlen feltétele a jó agyműködésnek.
Ha kimerültél, vagy túlterhelted magad, akkor ne várj túl sokat a memóriádtól. Próbáld ki az „egyszerre csak egyet” elvet, vagyis következetesen egyszerre csak egy dologgal foglalkozz, amíg nem végeztél. Memóriánk akkor működik a legbiztosabban, ha sikerül figyelmünkkel teljes egészében arra koncentrálni, amivel éppen foglalkozunk.
Légy logikus!
Mivel könnyebben emlékszünk arra, aminek van valami értelme, vagy legalábbis aminek értelmet tudunk tulajdonítani, ezért teremtsd meg az emlékezés struktúráit. Egy értelmetlen szósort nem könnyű megjegyezni, de ha összekötöd gondolatban valami hasonló, de értelmes szóval, akkor könnyebb.
Használd az érzékszerveidet!
Ha meg akarsz jegyezni egy telefonszámot, akkor lásd leírva, mondd ki többször hangosan, hogy halld is, érezd az ujjaiddal a billentyűket, az ujjmozdulatokat, ahogy beütöd a számokat. Ha mind az öt érzékszervedet mozgósítod, könnyebben bevésődik az élmény az agyban.
