Otthonok és Kertek

Ételallergia

Hazánkban egyre magasabb az étel-intoleranciában és táplálékallergiában –akárcsak egyéb allergiában- szenvedők száma. A felnőtt lakosság körülbelül 1%-a ételallergiás, míg a gyermekek között sajnos sokkal magasabb ez az érték. Hogy kik is tartoznak ebbe a csoportba? A laktóz-, tejfehérje-, glutén- és tojásérzékenységben szenvedők…

Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válaszreakciója, amelynél a szervezet valamilyen ételösszetevőt tévesen ismer fel, veszélyesnek gondolja, így beindítja ellene a védekezési reakciót, ellenanyagot (hisztamint) termel. A válaszreakció az étel elfogyasztása után, szinte rögtön megjelenik. leggyakrabban allergiát okozó ételek a tojás, tej, halfélék, mogyoró, dió, paradicsom, apró magvas gyümölcsök (földieper, málna, ribizli). Az ételallergia bármely életkorban jelentkezhet, mégis leggyakrabban az első években, a gyermekeknél, akiknél más allergiás betegség is fenn áll vagy ahol a családon belül már előfordult, hiszen genetikailag örökölhető.

Ezzel szemben az étel-intolerancia az emésztőrendszer kóros reakciója bizonyos típusú élelmiszerekre. Ennek egyik legsúlyosabb formája a lisztérzékenység, amely a gluténnek nevezett gabonafehérje által kiváltott vékonybél-nyálkahártyagyulladás és felszívódási zavar. Ugyanis a sérült bélnyálkahártya a táplálékban lévő allergéneket átengedi, viszont a vasat és a vitaminokat nem, így hiányállapotok alakulnak ki. A lisztérzékenyek, ha nem tartják be a szigorú diétát, fogékonnyá válhatnak különféle pszichológia betegségekre is. A glutén nagy mennyiségben a búzában és a rozsban fordul elő, de kisebb mennyiségben az árpában és a zabban is megtalálható. Ez azonban bármikor helyettesíthető kukorica-, burgonya-, köles-, szójaliszttel is. A zabban magában nagy valószínűség szerint nincs glutén, viszont Európában a termesztési, feldolgozási módok miatt gluténnel „szennyezettnek” kell tekinteni, így érdemes kerülni.

A táplálékok minősége és mennyisége tehát döntő szerepű a bélflóra egyensúlyának és a nyálkahártyák épségének megőrzésében. Ezért tehát érdemes a megelőzésre is odafigyelni, rostban, összetett szénhidrátokban, nyers zöldségekkel és gyümölcsökkel gazdagon táplálkozni. Sajnos, a már megjelent allergia nem szüntethető meg vagy csak gyermekeknél, kezelése csak szigorú diétával tünet mentesíthető, ki kell zárni azokat az élelmiszereket az étrendből, amik egyszer allergiás tünetet idéztek elő. Gyermekeknél is csak hosszú elimináció (az allergén anyag megvonása) után megszűnhet az allergia. Lisztérzékenység esetén viszont egész életen át kell tartani a diétát. A szervezet reakciói, tünetei többfélék lehetnek, amik a bélrendszerben, légző-rendszerben, a bőrön és a szív- és érrendszerben is megjelenhetnek, csalánkiütés, bőrviszketés, gyomorfájás, hasmenés, vagy hányinger formájában. A jó hír azonban, hogy manapság számos olyan alapanyaghoz könnyen hozzáférhetünk, amelyekkel helyettesíthetjük az allergén anyagot, például gluténmentes liszttel, tejmentes margarinnal, növényi „tejszínekkel” vagy akár laktózmentes készítményekkel stb…

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top