Sok családban már-már varázslatnak tűnik megoldani a közös családi étkezéseket, különösen, ha valami speciális alkalom van (születésnap, karácsony, étterem stb.), amikor jó lenne legalább 10 percig nyugodtan enni. Ráadásul a babát még egy darabig etetni kell, tehát az anyukának is enni kéne és a babát is etetni közben, ezért a legtöbben szívesebben választják azt, hogy előbb a kicsit etetik, aztán ő megy játszani és utána (ha minden jól megy) nyugodtan lehet enni.
Ez ugyan kényelmesebb megoldás, mégis megfontolandó, hogy a babát mihamarabb a közös asztalhoz szoktassuk. Miért?
– Mert így hamarabb megjön a kedve család ételeihez,
– Mert így előbb fog önállóan enni,
– Mert így már kiskorától megszokja, megtanulja, kilesi az étkezés közbeni “szabályokat” és ő is ugyanezeket kezdi majd leutánozni
– Mert így megtanulja, hogy az étkezés nem szükséges rossz, hanem hasznos és kellemes társasági időtöltés is. Szívesebben és jobb kedvvel fog enni később.
Már egészen kis korától kezdve magunk mellé “ültethetjük” hordozóban, amikor a család eszik, mondjuk esténként, amikor együtt vacsorázik a család.
6 hónapos kortól, amikor már hozzátápláljuk, érdemes legalább egy főétkezésnél az etetőszékben magunk mellé ültetni, ha valamit kér, kíváncsiskodik, a korának megfelelő ételekkel meg lehet kínálni.
8-9 hónapos kortól már minden főétkezésnél együnk együtt, kapjon ő is a kezébe kanalat, maga elé olyan ételt, amit önállóan csipegethet, vagy italt, amit addig ihat. A darabos ételekhez és a házikoszthoz is hamarabb megjön a kedve, ha az etetés nem arról szól, hogy “Anya megpróbálja gyorsan belémkanalazni a bébiételt”, hanem arról, hogy “egyedül ettem, mint a nagyok, és Anya megdicsért”
10-12 hónapos korban sok baba már annyira mozgékony, hogy utál az etetőszékben ülni. Nem a székkel van a gond: szimplán csak az zavarja őket, hogy tudják, nem lehet “megszökni” belőle. Sokat segít ezen az állapoton, ha a kicsi minél többet ehet önállóan, ez ideig-óráig leköti a figyelmét, illetve ha kis széknél, kis asztalnál ehet és nincs bekötve a székbe. Bizony totyogóknál az sem ritka, hogy néhány falatonként szaladnak egy kört a szobában, aztán visszatérnek az evéshez.
Ez nem az a korszak, amikor “ülj szépen az asztalnál és ne állj fel, ameddig nem fejezted be” típusú szabályokra tanítsuk. Ha mi magunk nem teszünk ilyet, akkor 1-2 mozgalmasabban evős hónap után a kicsi is velünk fog ülni az asztalnál, mert a jó példa az, ami a leginkább hat rá ebben a korban.
Forrás: www.kismamablog.hu
