Cortés hozta el nekünk
Igen korai, dél-amerikai felfedezése óta a mai napig világszerte számos ember életét édesíti meg a kakaó. Habár mind a „kakaó” megnevezésnek, mind pedig a csokoládéital kakaóbabból történő elkészítésének eredetét a mai napig homály fedi, az biztos, hogy elsőként a maják és az aztékok dolgoztak ki sikeres eljárást a kakaó termesztésére.
A kakaó valaha a bőség szimbóluma volt. A belőle készült, eredendően csak a dél-amerikai előkelőségeknek szánt italokat vallási szertartások során használták. Ezek elkészítésekor a kakaóbabot összezúzták, vízzel keverték el és a kesernyés íz semlegesítésére különféle fűszerekkel és chilivel ízesítették. A 16. században a kakaó Európába is eljutott. Kolumbusz Kristóf volt az első európai, aki megkóstolhatta ezt az italt, később a spanyol felfedező, Do Hernán Cortés vitte el Spanyolországba. Az első „csokoládézót” egy francia nyitotta meg Londonban, 1657-ben. Az első kakaópor gépeket Coenraad Johannes van Houten készítette Hollandiában (1828). 1753-ban a svéd botanikus, Karl Linné a kakaónövénynek a „Theobroma cacao L.” tudományos nevet adta, amelyben a „Theobroma” nemzetségnév jelentése: „az istenek eledele”.
A kakaóbab
Criollo: A legritkább és legfinomabb kakaófajta, amit a „kakaófajták hercegének” is szoktak nevezni. Ma már csak Mexikó, Kolumbia és Venezuela legrégibb ültetvényein találkozhatunk vele. Íze a többi változaténál kissé kesernyésebb és aromásabb, kivételesen lágy és finom zamata az Arabica kávéhoz teszi hasonlatossá. A feldolgozott aromás kakaópor íze egyszerre erős és zamatos.
Forastero: Ennek a fajtának az íze kesernyésebb – néha kifejezetten keserű -, és kevésbé változatos, de erős, ízvilágot hordoz magában. A criollo baboknál több zsiradékot illetve antioxidánst tartalmaz. Ez a leginkább közkedvelt változat (a világon betakarított kakaónak kb. 80%-át teszi ki).
Trinitario: Az előző két kakaóváltozat keresztezésével létrehozott fajtahibrid. Habár íze igen változatos lehet, babjaira általában jellemző a kellemes, zamatos aroma.
Nacional: Ennek a kizárólag Ecuadorban termesztett fajtának a babjai jellegzetes „arriba” (virágillatú és fűszeres) aromájukról híresek, amit rövid ideig (~3 napon át) tartó erjesztés során érnek el.
Tudta?
Érdekességek a kakaóról
Az azték és maja társadalmakban fizetőeszközként használták a kakaóbabot; egy nyúl például tíz, egy rabszolga száz babszemet ért. A kakaóital rituális fogyasztása csak a férfiak kiváltsága volt, mivel úgy gondolták, hogy a kakaó méreg a nők és a gyermekek számára. Arra is volt példa a történelem során, hogy a kakaót orvosságként használták. Richelieu bíboros például lépmegnagyobbodásának kezelésére ivott kakaót. Az Egyesült Királyságban megnyílt első csokoládézóban 10-15 schillinget – vagyis egy új karabély árát – kérték el egy font (azaz kb. 450 g) csokoládéért.
Kakaótermelő vidékek a világtérképen
A kakaófa – egy Amerika trópusi esőerdőkkel borított területein őshonos, alacsony növekedésű örökzöld növényfaj – csak egy szűk földrajzi övben termeszthető, mintegy 20 szélességi fokkal északra és délre az Egyenlítő vonalától. Napjainkban Nyugat-Afrika adja a világ kakaótermésének közel 70%-át.
A babszemektől a kakaóporig
Leszüretelésüket követően a kakaó terméseit felnyitják, majd a belőlük kiszedett magokat a fermentálás helyére szállítják. A betakarítást követően a kakaó minőségét meghatározó egyik legfontosabb lépés a fermentáció. E folyamat során nyeri el a kakaóbab jellegzetes színét és aromáját, miközben a babszemekben számos bonyolult kémiai folyamat zajlik le. A fermentáció időtartama az ecuadori Criollo fajtánál használatos 3 nap és a zömében Brazíliában és Nyugat-Afrikában termesztett Forasterohoz alkalmazott 6-7 nap között változik.
A fermentációt követően a kakaóbabot szárítják, ezzel 60%-ról mintegy 7%-ra csökkentve nedvességtartalmát. A babszemek szárításának kétféle módja van: a napon szárítás vagy a mesterséges körülmények között történő eljárás.
A jó minőségű kakaópor előállításának következő lépése a pörkölés. A kakaóbab pörkölésével a szemek nedvességtartalma tovább, kb. 2%-ra csökken, miközben számos íz-, aroma- és színanyag alakul ki bennük. Ezután a pörkölt babszemeket megőrlik és a rostálásnak nevezett folyamatban eltávolítják vékony burkukat. Az eljárás eredményeképpen kapott „kakaóőrlemény” több mint 600 különböző kémiai összetevőt tartalmaz. Ezek együttese határozza meg a végtermék ízét és aromáját. Az őrlemény lúgos feltárás után keletkezik az ún. kakaómassza, amely 53-58% kakaóvajat tartalmaz. A legutolsó lépés a sajtolás, amelynek során nagy nyomással kipréselik a kakaóvajat a kakaómasszából. Az eljárás végtermékei a kakaóvaj és a kakaópor.
Nem minden kakaópor egyforma
A különböző kakaóporok más-más zsiradéktartalommal és pH-értékkel (kémhatás), és ebből eredően más-más színnel és aromával rendelkeznek.
Zsírtartalma alapján a kakaópornak három típusa létezik:
20 – 22% kakaóvajat tartalmazó kakaó
Ezt a típusú kakaóport az élvezeti érték javítása céljából keverik az italokhoz, például a jobb ízhatás és a fokozott ízélmény elérése érdekében.
10 – 12% kakaóvajat tartalmazó kakaó
A Nestlé italaiban (pl. NESQUIK) általánosan használatos kakaópor.
0% kakaóvajat tartalmazó kakaó
Ezt a típust az italgyártók elsősorban a kakaópor egyes tulajdonságainak módosítására használhatják, például a nedvesítő hatás vagy az oldékonyság javítására.
A különféle italok előállítása mellett a kakaópor egyéb élelmiszerek, jégkrémek, kenyérre kenhető krémek, tejtermékek, kekszek és egyéb édességek ideális ízesítőszere is, amelyek színét és zamatát egyaránt gazdagítja. Az előállítási folyamattól és kémhatásától függően a kakaópor színe a világos narancssárga és a sötét vörösbarna között változik.
Vannak, akik szerint a „forró csokoládé” és a „forró kakaó” kifejezések egymás szinonimái, pedig két teljesen különböző italféleséget jelölnek. A kakaóital kakaópor (esetenként azonnal oldódó kakaópor), cukor és tej vagy víz keveréke. Ezzel szemben a forró csokoládét a kakaót, a cukrot és a kakaóvajat egyaránt tartalmazó csokoládérudakból (sötét, félédes vagy étcsokoládéból) készítik. A két ital közti legfontosabb különbség tehát a kakaóvaj jelenléte, amitől a forró csokoládé zsírtartalma magasabb, mint a kakaóitalé.
A kakaóvaj
A kakaóvaj, más néven theobroma-olaj, egy meghatározott zsírsavakat (36%-ban egyszeresen telítetlen zsírsavakat) tartalmazó halványsárga színű zsiradék. Az egyik legstabilabb zsírszerű anyag, mivel természetes antioxidáns-tartalmának (pl. E-vitamin) köszönhetően nehezebben avasodik meg, ezért eltarthatósága 2-5 év. Emellett enyhe csokoládé-zamata és -aromája van, így a csokoládénak is fontos összetevője. Élelmiszeripari felhasználásán túl kozmetikai termékekben, krémekben, ajakbalzsamokban, samponokban és szappanokban, de gyógyszerkészítményekben is alkalmazzák. Kakaóvajat tartalmazó krémeket és olajokat az aromaterápiában és masszázs-kezelések során is használnak az ellazulás elérése és a kényelemérzet megteremtése céljából.
A NESQUIK története
A NESQUIK-et 1948-ban az Egyesült Államokban fejlesztették ki, ahol Nestlé Quik néven került a kereskedelmi forgalomba. Kakaóporból és ízesítő anyagokból (pl. fahéj és vanília) készült, majd 2004 óta vitaminok és ásványi anyagok is szerepelnek összetevői közt. Az 1950-es években jutott el Európába, NESQUIK néven. 1959-ben került piacra a világ számos pontján még ma is megvásárolható eper ízű változata, egyéb ízesítésű (pl.banán, vanília) típusaival együtt. 1973-ban született meg mai nevén Quicky, a NESQUIK Nyuszi. Először egy nagy, kék „Q”-betűvel díszített gallérszerű nyaklánca volt, de 2004 óta öltözéke egy kicsit „lazább” lett, ezzel tükrözve a márka értékrendjét és modernitását. Az egyértelműség érdekében 1999-ben a világ minden országában NESQUIK-re cserélték a márka megnevezését.
A kakaó egészségügyi hatásai
Alexander von Humboldt, német kutató mondta egyszer a kakaóról, hogy „sehol másutt a természetben nincs annyi értékes tápanyag olyan kis helyen felhalmozva, mint a kakaóbabszemekben.”
A kakaópor a következő tápanyagok értékes forrása:
Magnézium:
A megfelelő idegi és izomműködéshez nélkülözhetetlen ásványi anyag. A szervezetnek emellett a tápanyagok energiává alakításához is szüksége van a magnéziumra. Segíti a C-vitamin és a (megfelelő csontozat felépítéséhez létfontosságú) kalcium felszívódását.
Foszfor:
A foszfor gyorsítja a szervezet sejtjeinek energiafelszabadító folyamatait, de – a kalciummal együtt – a csontok és a fogazat szilárd kristályszerkezetének kialakításához is szükséges.
Rostok:
A kakaóbab átlagos rosttartalma hasonló a teljes kiőrlésű kenyérfélék rosttartalmához. A kakaóvaj és a rostok lassítják a cukor felszívódását, ezáltal egyenletesebbé teszik azt.
Alkaloidok:
A kakaó is tartalmaz koffeint, bár a kávénál sokkal kisebb koncentrációban. A kakaószemek legalkaloidja a theobromin, amelynek szerkezete a koffeinhez hasonló, de annál mintegy tízszer gyengébb élettani hatásai vannak, és nem befolyásolja lényegesen a központi idegrendszer működését. Gyenge vízhajtó (azaz a vizelet-kiválasztást fokozó) hatása van.
Polifenolok:
A kakaóbab mintegy 8-13%-át a növényi hatóanyagok egyik természetes sejtvédő, ún. antioxidáns hatású csoportját alkotó polifenolok teszik ki. A kakaófeldolgozás folyamata, a fermentálás, a pörkölés és a lúgos feltárás csökkentik a kakaóbab összpolifenol-tartalmát. A kakaó polifenoljai a növényi vegyületeknek a „flavonoidokkal” közös csoportjába tartoznak. Hasonló szerkezetű színanyagok találhatók a kakaó mellett a vörösborban, a piros bogyós gyümölcsökben és a kávéban is.
A flavonoidok egészségügyi hatásai
Napjainkig több mint 4000 különböző flavonoidot azonosítottak, de ennél jóval nagyobb lehet a még felfedezésre várók száma. A flavonoidoknak több különböző csoportja létezik. Egyebek közt gyulladáscsökkentő, rákmegelőző, antimikrobiális és anti-allergén hatást tulajdonítanak nekik. Emellett igen jó antioxidánsok – néhányuk a C- vagy az E-vitaminnál is hatékonyabb –, azaz megóvják a sejteket a helytelen szokások (pl. dohányzás), valamint a káros környezeti hatások (pl. légszennyezés, UV sugárzás) miatt nagy mennyiségben termelődő szabadgyökök sejtkárosító hatásától. A kakaó különösen sokat tartalmaz a flavonoidok egyik csoportjából, a flavanolokból, ezek közül is az epicatechin és a catechin gazdag forrása. E vegyületeknek köszönhetően a kakaófogyasztás mértékének növekedésével például csökken a vérnyomás értéke, jelentősen csökken a vérrögképződés valószínűsége és a szervezet egészét általánosan érintő gyulladásos megbetegedések gyakorisága is. A kakaó polifenoljai emellett bizonyítottan növelik a vér HDL-hez kötött koleszterintartalmát és megakadályozzák az LDL oxidációját, így jótékonyan hatnak a vér koleszterintartalmára. Mindezen hatások eredőjeként a kakaó és a benne levő polifenolok védik a szervezetet a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
Fitokemikáliák A „fitokemikália” (szó szerint „növényi vegyület”) kifejezés a növényekben előforduló több ezer biológiailag aktív, jótékony hatású kémiai vegyületet takar. A táplálékunkból felszívódó fitokemikáliák számos különböző módon javíthatják az emberi test egészségi állapotát; vannak közöttük antioxidánsok, mások csökkentik a vér koleszterinszintjét – ami a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője – egy harmadik csoportjuknak rákmegelőző hatása van. Fitokemikáliák a legtöbb természetes eredetű élelmiszerben előfordulnak, főleg a zöldség- és gyümölcsfélékben vagy a zöldfűszerekben. Annak érdekében, hogy étrendünk minél többféle ilyen vegyületet tartalmazzon, fogyasszunk minden nap a szivárvány valamennyi színének megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket.
A tej jótékony hatásai
A tej a kakaó gyakori kiegészítője és az egyik legértékesebb táplálékunk, számos tápanyag: szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok egyedülálló keveréke. Napi három pohár tej vagy három adag tejtermék (1 adag= 2 dl tej, tejes ital, kefír, joghurt, vagy 5 dkg túró vagy 3 dkg sajt) elfogyasztása jótékony hatású az egészségre és segíti a betegségek megelőzését. Kutatási eredmények igazolták, hogy a tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása fontos szerepet játszik a csontritkulás megelőzésében, az ideális testtömeg megőrzésében és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek, a vastagbélrák és a 2. típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésében.
Kakaóterv (The Cocoa Plan)
A csokoládé fő összetevőjét, a kakaót kis családi farmokon termesztik. A kakaótermesztés több mint 4,5 millió kistermelő megélhetését biztosítja, harmaduk Nyugat-Afrikában él. A kakaóellátás ennek ellenére egyre problematikusabbá válik. Az alacsony felvásárlási árak a befektetések hiányát okozták a szektorban, ami a kakaó minőségének hanyatlását és globális kakaóhiányt eredményezett. A kis farmok elöregedő fáit könnyen megtámadják a kórokozók.
A Nestlé eddigi kezdeményezéseit és támogatott projektjeit igyekszik elterjeszteni a beszállítói láncában, ezért hozta létre a Kakaótervet (The Cocoa Plan). Cél a kakaótermesztés professzionalizálásának elősegítése annak érdekében, hogy a farmerek életminősége javuljon és gyermekeik oktatásban részesüljenek. A Kakaóterv a kakaótermelők, családjaik és közösségeik fő problémáinak megoldását, enyhítését célozza.
További részletek: www.thecocoaplan.com
A Nestlé Hungária Kft. az egészséges táplálkozást oktató NUTRIKID programot a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közreműködésével 2003-ban indította el. A 10-12 éves korosztály számára kidolgozott, ingyenes programhoz bármely hazai általános iskola csatlakozhat.
A termékreklámoktól mentes NUTRIKID programcsomag egy gyerekeknek szóló, játékos elemekben gazdag munkafüzetet, egy rajzfilmes videokazettát és a pedagógusok munkáját segítő tanári kézikönyvet tartalmaz. Az oktató program teljes anyaga letölthető a www.nutrikid.hu oldalról.
A Nestlé a felnőtteknek is segítséget nyújt a kiegyensúlyozott életmód kialakításában. A Nestlé Életmód Központ célja a felnőtt magyar lakosság egészségi állapotának javítása. A www.eletmodkozpont.hu internetes oldalon megtalálható életmódprogram hiteles információkkal, neves szakértők személyre szabott tanácsaival, hasznos életvezetési tippekkel és közismert személyiségek vallomásaival segít a testi-lelki harmónia kialakításában.