Otthonok és Kertek

Az egyházi esküvő szertartása

Házasságkötés.

A házasságkötést jegyesoktatás előzi meg.

Az esküvő előtti oktatás rövidebb, ha a jegyesek gyakorló katolikusok és hosszabb, ha nem voltak elsőáldozók. Az egyházjog szerint ugyanis az esküvő előtt kötelező gyónni és áldozni is, ehhez pedig szükség van Jézus Krisztus, az Oltáriszentség és a vallás mélyebb megismerését és csak mindezek után kerülhet sor magára a jegyesoktatásra. A jegyesoktatás a házasság szentségéről, az együttélésről szól, felkészülést jelent a gyermeknevelésre, a születésszabályozásra, a keresztény otthon megteremtésére, a hit gyakorlására, részleteiben tisztázza az esküvői szertartás menetét, az ott feltett kérdéseket, az adandó válaszokat és azok jelentőségét. A beszélgetések során a pap közelebbről is megismeri a jegyespár lelkületét, múltját és jelenét, ami lehetővé teszi hogy személyes hangon szólhasson róluk és hozzájuk az esketés során.

A keresztényeknél a házasság szentség. Isten emberek iránti szeretetének jele. Fontos, hogy minden katolikus templomban vagy kápolnában lehet esküvőt tartani. A házasságkötésre való jelentkezéskor személyesen kell megjelenni az állandó lakhely szerinti plébánián. A felek közül az egyiknek római-katolikus vallásunka kell lennie.

A jelentkezéskor előre jelezni kell, hogy van-e olyan pap, akihez ragaszkodnak, illetve a melyik helyszínen szeretnék tartani az esküvőt.

Ha a pár egyik tagja sem volt előtte házas, akkor szükséges:

–    keresztlevél
–    érvényes személyi igazolvány
–    és, ha más kerületben szeretnének esküdni, akkor egy elbocsátó iratot kell kérni a kerületi plébániától, ahova eredeti lakhelyük be van jelentve.

Ha az egyik fél már túl van egy polgári esküvőn, akkor szükséges:

–    annak a házasságnak az iratai
–    a felbontást igazoló papírok.

Ha az egyik fél özvegy, akkor szükséges:

–    az elhunyt fél halotti anyakönyvi kivonata.

Ha az egyik fél már túl van előzőleg egy templomi esküvőn, akkor szükséges:

–    az egyházi esküvői irat
–    ha a házasságkötést a Szentszék díszperzve feloldotta, akkor az díszpenzációs átirat
–    halotti anyakönyvi kivonata. (Ha nincs halotti anyakönyvi kivonat, csak állami holttányilvánítási okirat, akkor az érseki egyházmegyei hatósághoz kell fordulni egyházi holttányilvánítási okiratért.)

Ezeket, az iratokat összeszedve legalább három hónappal az esküvői szertartás előtt kell jelentkezni a kívánt helyszínen. Az esküvő előtt kötelesek áldozni és gyónni. Ezek egy komolyabb alapozást igényelnek, amit jegyes oktatáson sajátíthat el a pár. Itt felkészítik őket az együtt élésre, gyereknevelésre, hit gyakorlására, valamint egyre közelebb az esküvőhöz elpróbálják a ceremóniát és megbeszélik a felmerül kérdéseket

Bevonulás során az eskető pap a vőlegény a menyasszony előtt vonul, a jegyeseket a tanúk követik, vagy az eskető pap a vőlegény a előtt vonul (egyedül vagy pl. édesanyja, tanúja, stb. kíséretében), a vőlegényt a tanúk követik és az oltár elé érkezve visszafordulnak, majd a menyasszony vonul be (egyedül vagy pl. édesapja, tanúja, stb. kíséretében). A bevonulás után a hívek üdvözlésére és a könyörgésre kerül sor, majd a pap Isten és az Evangélium igéjéből olvas fel az egybegyűlteknek. A római katolikus esküvő során a jegyesek az eskető pap és két tanú előtt szolgáltatják ki egymásnak a szentséget, kinyilvánítják házassági szándékukat, hűséget fogadnak és ígérik hogy vállalják a házasságukból születendő gyermekeket. A házasságkötés szertartása során az eskető pap a házasulandókhoz szól, kérdéseket tesz fel nekik, amelyekre ők válaszolnak, majd ősi magyar szokás szerint esküvel erősítik meg az ígéretüket. A pap ezután megáldja a gyűrűket, amiket a férj és a feleség a szeretet és a hűség jeléül egymás ujjára húz. A gyűrűhúzást követően a pap és a násznép egyetemes könyörgéssel kérik a mindenható Istent, hogy szentelje meg és halmozza el áldásával az új házastársakat, majd a pap nászáldást kér a házastársakra. A záró áldás után a pap vezeti ki az ifjú házasokat a templomból.

KÜLÖNBÖZŐ EGYHÁZHOZ TARTOZÓK HÁZASSÁGA:

A római katolikus szertartásra csak akkor van lehetőség, ha legalább az egyik fél katolikus. Abban az esetben, ha az egyik fél nem katolikus vallású, akkor a másik nyilatkozatot ír alá, hogy a gyermeküket majd katolikus szellemben nevelik.

Ha az egyik fél nincs megkeresztelve, akkor püspöki engedélyt kell kérniük az esketéshez és a katolikus félnek ebben az esetben is alá, kell írnia az előbb említett papírt a jövőre tekintve.

Ha a jegyesek egyik fele sem katolikus, akkor végig kell járni a katekumenátust. Ez egy évig tartó hittanoktatás. És amikor mind a ketten megkeresztelkedtek, akkor kerülhet sor a katolikus szertartásra.

Forrás: www.adorans.hu

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top