Csajok Magazin

Allergia

Egymás után borulnak virágba a fák, a cserjék, s a rétek is újjáélednek a tavaszi napsütésben. Sajnos vannak, akiknek mindez nem örömöt, hanem szenvedést hoz. A növények virágzásával együtt elkezdődik az allergiaszezon is, amely nemcsak a felnőttek, hanem sok kisgyermek életét is megnehezíti.

Allergiának azt nevezzük, amikor a szervezet immunrendszere kórosan reagál általában ártalmatlan anyagokra (allergénekre). Ezek az anyagok jelen lehetnek a levegőben, ételben vagy a megérintett tárgyakon. Az allergiának fontos szerepe van egyes betegségek (például asztma és ekcéma) kialakulásában is. A veleszületett hajlam képezi az alapját, mely önmagában nem vezet törvényszerűen allergiás tünetek megjelenéséhez.

További tényezők határozzák meg, hogy az allergia mikor, milyen formában, milyen súlyos tünetekkel jelentkezik.

Ezen tényezők közé tartoznak:

– allergének jelenléte a környezetünkben (allergiát okozó pollenek, egyéb anyagok)
– környezeti ártalmak (levegőszennyezés, tartósítószerek, vegyszerek)
– a szervezet aktuális állapota (egyéb betegségek)
– pszichoszociális tényezõk (stressz, munkahelyi és magánéleti konfliktusok)

Leggyakoribb allergének:

– A leggyakoribb környezeti allergén a poratka, vagyis pontosabban annak széklete.
– A különböző pollenek – fűpollen, fapollen, gyompollen – szintén gyakran előforduló allergének.
– Számos élelmiszer válthat ki allergiát, a leggyakoribbak a földimogyoró, tejtermékek, tojás és halak által kiváltott allergia.
– Egyes rovarok csípése szintén okozhat allergiás reakciót.

Az allergia diagnosztizálása:

Allergia gyanúja esetén konzultálni kell a háziorvossal, aki beutalót adhat allergológus szakorvoshoz az allergia diagnózisához szükséges bőrpróba vagy vérteszt (RAST – radioallergosorbent test) elvégzésére. A bőrpróba során az alkar belső felszínére az allergént tartalmazó folyadékot cseppentenek, majd egy vékony tűvel a csepp alatti bőrt megkarcolják. A bőrön kialakuló elváltozás nagyságából következtetni lehet az allergia súlyosságára.

Az allergiás tünetek különböző fokozatúak lehetnek, ám ha a tünetek megjelentek, gyógyszeres kezelésre van szükség. Enyhe esetben antiallergiás (antihisztamin) készítmény javasolt, asztma esetén pedig hörgőtágító. Súlyos tüneteknél erélyesebb gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, ilyenkor a tüneti gyógyszerek mellett gyulladáscsökkentő készítményeket is adunk. Létezik egy gyógymód, mellyel az allergia tünetmentessé tehető: az immunterápia, melynek lényege, hogy az egyént arra késztetik, képezzen ellenanyagokat az allergénnel szemben, amire érzékeny. A betegnek nagyon alacsony dózissal kezdve azt az allergént adják, amire allergiás. Fokozatosan emelik a koncentrációt, míg elérik a levegőben előforduló szintet. Így a szervezet megfelelő ellenanyagokat termel, melyek védettséget biztosítanak számára. Az immunterápiai kezelés 3-5 évig tart injekciós vagy szájon át bevehető formában. Az allergiás beteg tünetmentessé tehető, de az allergiára való hajlama megmarad.

Magyarországon a pollenszezonnak három csúcsa van. Az első a fák és cserjék virágzásakor jelentkezik, ez általában februártól május elejéig tart. Utána a pázsitfűfélék virágzása zajlik április végétől augusztus elejéig. A nyár közepén kezdődik a gyompollen allergia, amely október végéig okoz tüneteket.

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top