Szülőként egyre többen aggódnak amiatt, hogy digitális korunkban a gyerekekből elvész a közvetlen emberi kommunikáció igénye. Minden elintézhető egy számítógép, okostelefon vagy tablet segítségével, mi szükség is lenne a társadalmi kapcsolatok „hagyományos” formáira: családi vagy baráti együttlétekre, kirándulásokra, összejövetelekre? De ha mégis: hogyan lehet a gyerekekben az erre irányuló igényt megteremteni a YouTube és a Facebook korában?„Nekünk van erre a kérdésre egy olyan válaszunk, amelynek helyességét az idő igazolta: a társasjátékok. Ezek ugyanis sok más előnyük mellett fejlesztik a kommunikációs készséget, erősítik a társas kapcsolatokat, s ez különösen fontos óvodás, kisiskolás korban” – fogalmaz Kellermayer Sándor, a legsikeresebb magyar társasjáték-kiadó, a Keller & Mayer egyik vezetője. A cég alapvető felismerése szerint már gyermekkorban ki lehet alakítani a közös játék iránti igényt. Ezért kezdtek el foglalkozni klasszikus, táblás társasjátékok és fejlesztő játékok készítésével, s mindezt olyan sikerrel, hogy ami egykor hobbinak indult, az mára komoly üzletté vált.
„Annak idején felismertük, hogy azért zuhan a társasjátékok népszerűsége, mert a boltokban vagy nagyon jó minőségű ám drága külföldi játékok sorakoztak a polcokon, vagy elavult témájú, a mai gyerekeknek sokszor semmit sem mondó és alacsony színvonalon kivitelezett játékokat lehetett találni” – mondja Kellermayer Sándor a kezdetekről.
Ezért a Keller & Mayer azt tűzte zászlajára, hogy Magyarországon készítsen olyan társasokat, amelyek nemcsak minőségükkel, de tartalmuknál fogva is alkalmasak a magyar közönség megnyerésére. A „Játszva megismerjük…” sorozat sikerei után így születtek meg a cég legnépszerűbb játékai, amelyek főhősei a magyar gyerekek kedvenc mesehősei: Boribon, Kippkopp, Bogyó és Babóca meg a többiek. Minden magyar óvodás ismeri őket, s ez garantálja, hogy a társasok újra bevonulnak a magyar családok karácsonyi kívánságlistáira.
Járjuk most körül, hogy hogyan is készül egy ilyen társasjáték.
„A második világháború utáni években, amikor gyerek voltam, a társasjátékok nagyon fontos részét jelentették az életünknek” – magyarázza Marék Veronika, a Kockásfülű Nyúl, Kippkopp, a gesztenyegyerek valamint Annipanni és Boribon figuráinak megalkotója, rajzolója és a róluk szóló könyvek írója, aki ma a Keller&Mayer számos társasjátékának ihletadója is.
Nem véletlen, hogy az 1937-ben született írónő szinte azonnal igent mondott Kellermayer Sándornak, aki 2009 táján azzal fordult hozzá, hogy néhány mesefigurája főszereplésével szívesen készítenének társasjátékokat. „Már gyermekkoromban is alkottam néhány társast, egyszóval nem áll tőlem egyáltalán távol ez a terület” – hangsúlyozza az írónő.
A kiadó egyik legnagyobb sikere a Boribon autózik című játék, amely az írónő hasoncímű könyvére épül. Boribon történetei a 3-5 éves korosztálynak szólnak: a játékmackó gazdájával, Annipannival és barátaikkal él meg különféle kalandokat. Egy felnőtt talán fennakadna azon, hogy hogyan élhet egy játékmackó egy óvodás vagy kisiskolás kislánnyal kettesben: de egy gyermek képzeletében az egész világ olyan logikus rendszert alkot, amelyben teljesen természetes, hogy a kismackó egy játékautóval indul el az almafához a gyümölcsért, hogy Annipanni abból almás pitét süthessen.
Nem véletlen, hogy Boribon és Annipanni története évek óta a budapesti Bábszínház egyik legsikeresebb előadása. „Az autós történetben Boribon a barátai segítségével küzd le különböző akadályokat – ez szinte kínálta magát, hogy társasjátékként is megvalósítsuk” – emeli ki Kellermayer Sándor. Persze nem minden könyv alkalmas arra, hogy társasjáték legyen belőle. Így például a Boribon és a hét lufi című Marék Veronika-könyvnek már részletesen elkészült a társas-változata, a kiadó és az írónő végül közösen úgy döntöttek, hogy a társasjáték nem képes visszaadni a könyv eredeti mondanivalóját, így sohasem került gyártásra.Az együttműködés töretlen, amit Marék Veronika azzal magyaráz, hogy közösen, egymást meghallgatva és kiegészítve tudnak dolgozni. „Számomra az is nagyon fontos, hogy a Keller&Mayer társasjátékainak minősége kiváló, öröm kézbe venni a figurákat, a táblákat, a nyomdai minőség megfelel a nyugat-európainak.”
Marék Veronika mellett a Keller & Mayer szerzői még Berg Judit, a Rumini figura alkotója, illetve Bartos Erika, aki a közkedvelt Bogyó és Babóca világgal lopta be magát a bölcsis-ovis korosztály szívébe.
A társasjátékok megvalósulásának persze számtalan fázisa van az alapötlettől a forgalmazásig. Van, amikor – mint a Borbon-történet esetében – egy gyermekkönyv adja az ihletet, van amikor a kiadó egy szakmai elképzeléshez keres tartalmat, például úgy dönt, hogy kooperatív játékot kíván készíteni 3-4 éveseknek.
„Komoly felelőssége van ebben játékfejlesztőinknek, akik a munka oroszlánrészét végzik” – húzza alá Kellermayer Sándor. A társasjátékoknak ugyanis nemcsak pedagógiai-pszichológiai, hanem matematikai hátterük is van. A legegyszerűbb kockadobálós, lépegetős, „ha erre a mezőre lépsz, háromszor kimaradsz” típusú társasok esetében is ki kell számolni a valószínűségeket, és szükség esetén korrigálni kell az eredeti koncepciót, hogy a nyerési esélyek kiegyensúlyozottak legyenek.
A kiadó nagyon komolyan veszi felelősségét a gyermekek nevelésében. Óvodai konferenciákra járnak, a fejlesztés fázisába gyakran bevonnak gyakorló óvodapedagógusokat, kisgyermekes szülőket, gyermekpszichológusokat. „Sok fontos, érdemleges észrevételt kapunk, és ezek folyamatosan beépülnek a játékainkba”.
A következő fázis az illusztrációk elkészítése, a társasjáték képi világának kialakítása. „A legfontosabb, hogy a stílust szigorúan végig kell vinni az egész játékon, színekben, árnyékolásban, a rajzolás egységességében” – mondja munkájáról Kőszeghy Csilla grafikus, a Keller & Mayer társasjátékok egyik állandó illusztrátora. A rajzoló „megrendelésre” dolgozik, adott stílusban készíti el a nyomdai előkészítésre alkalmas grafikai anyagot. „Sándor egyszer azzal keresett meg, hogy az általam illusztrált Bumburi című könyvben látott egy narancssárga kutyust, aki végiggurult a bevásárlóközponton. Majd arra kért, hogy ezt a stílust alkalmazzam egy általuk kidolgozott játékra – meséli Csilla erről.
A társasjátékok végső megjelenésében nagy szerepet kapnak maguk a gyerekek is, akik ízlésvilága meglepően hasonló, ám korosztályonként változik. „Egyszer teszteltem egy bogár rajzát gyerekeken, hogy nekik melyik tetszik jobban, és a két évesek mind ugyanazt választották a tizenkettőből. A nagyobbak viszont egy másik változatot kedveltek, de a második helyen náluk is a kétévesek által választott bogár szerepelt” – meséli az illusztrátor.
A társasjátékok a végső simításokat a tesztelések során kapják meg. A tesztelők minden apró részletre figyelve próbálják ki a szabályokat, vetik alá komoly megterhelésnek a figurákat, kockákat, táblákat, dobozokat. A teszt végén még kiderülhet, hogy néhány alapanyagot vagy gyártási módszert rosszul választottak meg, vagy hogy egy szabály túl hosszúvá vagy bonyolulttá teszi a játékot.
A végső döntést egy-egy játékról persze a gyerekek mondják ki. A legkomolyabb próbának a Keller & Mayer játékai az óvodákban vannak kitéve, ahol sokszor éveken át naponta nyűvik őket. „Számunkra ezért éppen az a legfontosabb visszajelzés, amit a gyerekintézményektől, maguktól az óvónőktől, vezetőktől kapunk. És mivel ez túlnyomó részt pozitív, örömmel megyünk tovább ezen az úton” – foglalja keretbe stratégiájukat Kellermayer Sándor.
