Mindennek oka, hogy sok információt közvetít a média. Azonban nem könnyű az érdeklődő, de a szakmában nem annyira jártas olvasóknak eligazodniuk a hírközlések és a szenzáció-hajhász írások között. Az őssejtek és az elfogadott terápiás célú felhasználásuk vonatkozásában ezért szeretnék segítséget nyújtani.
Hogyan is kezdődik az új élet?
A megtermékenyített petesejt osztódni kezd és nagyon finoman hangolt fejlődési útvonalon halad keresztül, aminek eredményeként a huszadik napon már megjelenik a szívcső, a hatodik hétre már felismerhetők a kicsi arcvonásai, majd a 16. héten megérezzük a mozgolódását. Amilyen fantasztikus és látványos változások zajlanak le a magzat növekedése és fejlődése során, ugyanolyan csodálatos a sejtek változása, érési folyamata is.
Mi is az őssejt?
A kezdetben még „mindenre képes” őssejtek fokozatosan veszítik el azt a képességüket, hogy a szervezet bármelyik sejttípusává alakuljanak át. Olyan ez az elköteleződési folyamat, mint a billiárdhoz hasonló rex-asztal belső golyó gyűjtője: amíg a posztóborításon van a golyó, bármerre gurulhat. Ha beesik a lyukba, akkor a belső golyóelvezető mindenképpen egy meghatározott helyre juttatja a golyót, és a lejtése miatt, bizonyos hogy meg is érkezik az hozzánk.
Őssejt-típusok
Az embrionális őssejtek a megtermékenyített petesejt kevésszámú osztódásával létrejövő sejttömeg belső sejtjei. Alkalmazásukat csak és kizárólag biológiai kutatás szintjén engedélyezi a modern orvostudomány. Tiltja ezeknek a beültetését, hiszen több tanulmány is beszámol arról, hogy az embrionális őssejtek alkalmazása rákképződéshez vezethet.
Magzati korban főleg az agy és a máj területéről gyűjthetőek az úgynevezett magzati őssejtek, de ezek –lévén elhalálozott magzatokból történhet a kinyerés- szintén etikai problémákat vetnek fel. A felnőtt szervezetben is jelen vannak, úgynevezett szöveti őssejtek, amelyek a csontvelőből illetve a perifériás vérből előkezelést és egy kisebbfajta beavatkozást követően gyűjthetők össze.
A köldökzsinórvér, mint kiváló őssejt-forrás
A köldökzsinórvér kiváló vérképző őssejt-forrás, számos előnyös tulajdonsággal bír. Sajnos nagyon sok esetben nem kerül megőrzésre a köldökzsinórvér, és a szülést követően a placentát, mint veszélyes biológiai hulladék megsemmisítik. Elvesztegetve ezzel a fiatal vérképző őssejteket. A köldökzsinórvér érték, ne hagyjuk elveszni!
A köldökzsinórvér levétel valóban életet menthet?
A köldökzsinórvér eredetű őssejtek felhasználásának története 1988-ban kezdődött Párizsban. A klinikán egy beteg gyermeket kezeltek, akinek azonnali őssejt-beültetésre volt szüksége, de nem találtak neki megfelelő donort. A beteg gyermek egy ritka, a vérképzést súlyosan érintő genetikailag öröklődő betegségben, úgynevezett Fanconi anemiában szenvedett. A terápiához egy szerencsés körülmény segítette hozzá: édesanyja gyermeket várt és a köldökzsinórvér eredetű őssejtek megőrzésére sor került. A transzplantáció sikeresnek bizonyult. Azóta 21 év eltelt, és a beteg immáron felnőttként jó egészségnek örvend. Az eljárás akkoriban úttörőnek számított, de esélyt adhatott egy életveszélyes betegséggel küszködő gyermek számára.
Köldökzsinórvért azóta több mint háromszázezer alkalommal vettek le a világon. A kezdeti sikeres transzplantációt követően a köldökzsinórvér eredetű őssejtek számos előnyös tulajdonságát azonosították. Ezek a típusú sejtek még nem találkoztak a szervezetünkbe hatoló ágensekkel, ezért immunológiailag éretlennek tekinthetők. Ez okozza, hogy a transzplantációk során általában fellépő súlyos szövődménnyel (a graft versus host reakcióval) ritkábban, illetve kisebb mértékben kell számolni az ilyen típusú őssejtbeültetés esetén. A köldökzsinórvérben levő őssejtek további nagy előnye, hogy az életünk során bennünket érő külső környezeti ártalmaktól mentesek, ezért a születéskori állapotában őrizhetjük meg ezeket a vérképző őssejteket.
Őssejt-kutatás
A tudományos világ érdeklődésének középpontjában ma az őssejtek által kínált kezelési eljárások állnak. Vérképző őssejteket már közel 85 féle betegség kezelésében rutinszerűen alkalmaznak és sok esetben ez az egyetlen gyógyulási esélye a betegnek. Kutatási eredmények igazolják az őssejt-terápia alkalmasságát szívinfarktus kezelése kapcsán az elhalt szívizomsejtek pótlására, gerincvelő sérülésnél idegsejtek regenerálására, cukorbetegség (elsősorban I-es típusú diabetes) gyógyítására inzulintermelő sejtek létrehozásával. Vizsgálatok folynak Alzheimer- és Parkinson-kór esetén történő őssejt-terápiás alkalmazásokra is. Ugyancsak pozitív eredményeket hoztak azok a kutatások, amelyek során őssejt-kezeléssel izomsorvadásos beteg állatok tüneteit javították. A Sclerosis Multiplexben szenvedő betegek közül ma már több mint 700 beteget kezeltek vérképző őssejt-beültetéssel. Laboratóriumi körülmények között őssejtekből működőképes májszövetet, valamint légcsövet is létre tudtak hozni.
Az őssejtek felhasználhatóságának tudományos jelentőségét mutatja az is, hogy a 2007. évi orvosi Nobel-díjat is e témában ítélték oda.
Magunk gondoskodjunk gyermekünk egészségéről!
A leendő szülőknek mérlegelniük kell, hogy megőriztessék-e gyermekük őssejtjeit. Sokszor szerencsére ennek árát nem a születendő gyermek körüli kiadások növekedéseként, hanem egy családi biztosításként fogják fel a szülők. A genetikai hasonlóság eredményeként a kisbaba érkezésekor levett köldökzsinórvér akár 75%-os valószínűséggel lehet alkalmas a testvérének gyógyítására, de akár a szülők részére is felhasználható.
Bízzunk a hazai orvosokban, a modern orvostudományban, és a kutatócsoportok ezreiben világszerte, hogy az őssejtek „működését” egyre jobban megismerjük és a jelenlegi alkalmazási területeket bővíthetjük, lehetőséget teremtve az agykárosodás, a gerincvelő sérülése, a cukorbetegség és számtalan fájdalmas, az életminőséget rontó betegség kezelésére.
