„Nem úgy olvasok, mint egy átlagos ember, aki végig olvassa, a szót, hanem ismerem a szót, elolvasom az elejét és ismerem szót és kitalálom, hogy mi a vége, hozzáképzelem a szót. Ezért van az, ha olyan szót olvasok, amit nem sokszor használtam vagy nem is ismerek, azt nagyon nehezen tudom például kiolvasni.” – Koltai György, diszlexiás.
György már kinőtte az iskolapadot, mégis 14 éve küzd diszlexiával. Ez a rendellenesség egészséges, normális intelligenciával rendelkező gyerekeknél fordul elő, akik feltehetően valami agyi fogyatékosságuk folytán rendkívül nehezen tanulják meg a szavak felismerését. Diszgráfiának nevezzük, ha az írással van probléma, és diszkalkuliának, ha valaki nehezen igazodik el a számok világában.
„Diszlexiának, diszgráfiának és a diszkalkulia közös tőről fakad, közös az oki tényezője. A diszlexia és a diszgráfia szorosabb kapcsolatban áll egymással, a kettő többnyire együtt szokott előfordulni. Míg a diszkalkulia előfordul úgy is, hogy olvasás, írászavar nincsen mellette. – Marosits Istvánné, logopédus.
„Nem arról van szó, hogy ezek a gyerekek a konkrét utasításokat vagy a hozzáfűzött szavakat nem értik, hanem a szavak egymáshoz való viszonyát és gondolok itt a ragokra, jelekre, ezekben bizonytalanok. Az információnak így csak a fele jut el tulajdonképpen hozzájuk. „ – Marosits Istvánné, logopédus.
A megkésett beszédfejlődés, a súlyos beszédhiba és az átszoktatott balkezesség is rizikó tényező.
„A szókincsük, a kifejezőkészségük, a nyelvi rendszerükben is eltérés van. Tőmondatokat használnak, nem fejezik ki választékosan magukat, sokszor körül írják a dolgokat.” – Marosits Istvánné, logopédus.
A diszlexiások közül 10-szer több a fiú, míg a diszkalkulia gyakrabban érzékelhető lányoknál. Magyarországon kb 60 ezer általános és középiskolás küszködik számolási zavarral. Környezetük sokszor azt hiszi róluk, hogy értelmi fogyatékosok, pedig erről szó sincs. Sőt, közülük sokan kiemelkedően teljesítenek más tantárgyakban. Ezek a diszfunkciók sokszor képtelenné teszik a gyerekeket a beilleszkedésre, s ez maradandó lelki sérüléseket okoz nekik, ezért is lényeges a korai felismerés, hiszen ez a rendellenesség már óvodás korban felfedezhető. A szűrővizsgálatokon a meglévő képességeket térképezik fel és aztán erre építik a gyógymódot.
„Nagyon jól javítható, különösen akkor, ha óvodás korban elkezdjük ennek a terápiáját. Az iskola megkezdése előtt kb egy évig szokott tartani, készségfejlesztésből áll javarészt. Azokat a sérült vagy ki nem alakult részfunkciókat fejlesztjük, amelyre majd épül az olvasástanítás. „ – Marosits Istvánné, logopédus.
Forrás és fotók: www.freepress24.tv