Egészség- megőrzés
A napozás ártalmai
2008-05-02

Tavasszal már alig várjuk, hogy ismét napfürdőzhessünk az első napsugarakban. Sajnos a kutatások bebizonyították, hogy ezek a fénysugarak is károsak, azonban a hazai napimádókat egyelőre nem hatja meg a sok-sok riasztó tudományos adat, pedig a napbarnított bőr divatja leáldozott. Ugyanis a ritkuló ózonréteg miatt az intenzív napozás életveszélyessé vált…

Általános szabály, hogy a napozás 11 és délután 3 között kerülnünk kell, ám a késő délutáni napsugarak sem kedvezőek, ezért ha tehetjük, kora reggel és délelőtt kell napfürdőzni. Ilyenkor is használnunk kell jó minőségű, magas faktorszámú fényvédőt, amely az UVA- és UVB-sugaraktól is véd, ezzel a barnulást segítő napsugarak elérik bőrünket, viszont a rákot okozó káros sugaraktól megvédenek. Az UV sugarak felelősek a leégésért, a bőr ráncosodásáért, öregedéséért és hosszú távon a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért. Az, hogy milyen súlyosak a tünetek, attól függ, hogy mennyi ideig, milyen erősségű napfény érte a bőrt, valamint attól is, hogy kinek milyen a bőrtípusa. A napfény által kiváltott bőrgyulladás megnyilvánulhat egy egyszerűen a bőr kipirosodásában, de ha a leégés súlyosabb formájáról van szó, duzzanat, hólyagképződés is lehetséges. A kültakaró legfelső rétegében lévő pigment sejtek ugyanis egy festékanyag, a melatonin termelésével válaszolnak az ártalmas sugárzásra (vagyis egy védekező reakció lép fel). A melatonin – hasonlóan a naptejek némelyikéhez – elnyeli a sugárzást, és ezzel megvédi az alsóbb, érzékenyebb bőrrétegeket. Ami az előbb említett különbségtételt illeti, a bőr mindig tudja, hogy A vagy B típusú sugárzás éri-e. Az UV-A gyors, de hamar megkopó barnulást okoz, míg az UV-B hatása lassabb, de tartósabb.
Bőrünk érzékenyebb, mint gondolnánk, nem felejt, egy életen át összeadja az őt ért sugárzásmennyiséget, azonban később alakul ki a bőr károsodása. Ugyanis a folyamatos leégések károsítják a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t, amelyet a szervezet, csak bizonyos mértékig képes regenerálni. A bőrön megjelenhetnek a fénykárosodás jelei - barna pigment foltok, fokozottan elszarusodott területek, csomók, úgynevezett keratozisok, illetve a rosszindulatú bőrdaganatok. Ezek között a legrosszabb prognózisú a rettegett melanóma, amely kialakulhat látszólag ép bőrön, illetve előzőleg meglévő anyajegyből, és amely kezeletlenül hamar ad áttétet a környező nyirokcsomókba ill. a távolabbi szervekbe. Azonban, ha gyorsan észrevesszük az elváltozást, gyorsan gyógyítható, hiszen többsége jóindulatú. Érdemes tehát legalább évente bőrgyógyászhoz menni egy teljes átvizsgálásra!
A nap a szemünknek is árthat, vizsgálatok bebizonyították, hogy az UV-sugárzás jelentős része a szaruhártyában elnyelődik, s csak a kisebbik hányad juthat el az éleslátás helyére, de hosszú távon időskori látásproblémákat okozva.
Fontos tehát betartani a fokozatosságot, ha mégis megtörtént a leégés tejföllel, aloe verás készítményekkel kúrálhatják a bőrüket.
A napfénynek azonban vannak pozitív hatásai is: a szervezet számára elengedhetetlenül fontos D-vitamin képzése az UV-fény hatására történik. (Elegendő, ha hetente háromszor 10 percig kezünket és arcunkat éri a nap). A napos idő közérzetünket is javítja, ami immunrendszerünkre van pozitív hatással, emellett nyáron a szervezet szerotonint termel, ami természetes étvágycsökkentő. A lényeg tehát, a fokozatosság!

főoldal | impresszum | médiaajánlat | adatvédelem | technikai ügyelet